2017. november 19., vasárnap

Török fürdők a városban - Valide Szultána fürdő

Évekkel ezelőtt egy városi séta keretében jártam a mai Tinódi Sebestyén téren a Valide szultana Török Fürdő romjai között. Akkor még valóban csak romok voltak, s a nagyközönség számára nem is volt látogatható. A romok védőtető alatt bújtak meg, az utcáról csupán egy tábla jelezte, hogy mit rejt a palatető.Tábla ma is van, csak egy kicsit más lett, már idegen nyelven is ki van írva, mit láthatunk itt, ha belépünk..




A városban több fürdő is épült a sok éves török uralom alatt. A  török fürdő kétféle lehetett. Az egyik a hévizes fürdő "ilidzsa" a másik pedig a gőzfürdő "hamam". Egerben mindkettőből volt, a történeti források szerint összesen 4. A hévizes fürdő a mai napon is üzemel, a Reumakórház mellett, s nem egy reumás betegnek hoz enyhülést, vagy akár gyógyulást, ha időszakosan is. A másik pedig a gőzfürdő volt - tisztasági fürdő - ahol gőzzel fűtötték föl a levegőt a kellemes fürdési hőmérsékletre.
Ebből található a városban a  Tinódi Lantos Sebestyénről elnevezett téren.
Először a nevéről: Valide szultana fürdője. Ez lefordítva szultán nagyasszonyt jelent, amely oszmán címet a szultán anyja viselt. Ő volt az uralkodó fia után a legfontosabb személy volt a birodalomban, egyben fia háremének legfőbb ura. Tehát róla kapta nevét a fürdő. A fürdő a város visszafoglalása után rövid ideig még mint fürdő működött. Utána viszont többek között raktárként és koldusok menedékeként is  üzemelt, s a 19. sz. közepén bontották le. A XX. században aztán újra kezdődtek a feltárások, amely aztán hosszan elhúzódott. Végül 1984-ben fejeződött be Gerő Győző és Fodor Lajos munkájával.
A törökfürdő, törökül hamam az arab és török területen elterjedt közfürdők neve az iszlám egészségkultúra fontos része. A Korán előírásai szerint a hívők csak folyóvizet használhattak a tisztálkodáshoz. Ezért nem volt a fürdőkben kád, illetve medence. Viszont sok csobogó kútból jó sokat lehetett találni. A klasszikus török fürdő három részből állt. Ezek voltak az öltözőterem, az átmeneti helyiség és a forró fürdőterem. A külső térből egy folyosó vezetett be az öltözőterembe, ahol a vendégek megszabadulhattak az utcai ruháiktól. 

A fürdő légjáratai amelyek a megfelelő
 hőmérsékletet adták.
Boltíves fürdőkamrák/régi kép












Mai állapot, immár tetőtartó gerendák nélkül
Az iszlám vallás fontos szerepet ad a test megtisztításának. A vallási előírások szerint Allah-hoz fordulás előtt rituálisan meg kell mosakodni. A Korán szerint egyébként is fontos a test tisztán tartása. Ebben bizony jóval a keresztény vallású világ előtt jártak, hiszen már a 12-13. századtól kezdve alkalmazták ezt, amikor a nyugati világban még bőven dívott a paróka, a testet nehéz ruhák fedték, amibe nem volt egyszerű felöltözni. A szultáni udvarnak, vagy magasabb rangú tisztviselőknek külön fürdőjük volt, de a köznép számára is építettek ilyen létesítményeket, hiszen ők nem engedhettek meg maguknak saját házi fürdőt. Ez azonban nemcsak a tisztálkodás helye volt, hanem itt szerezték be egymástól az információkat, játszottak, vagy egyszerűen csak pihentek és kényeztették magukat.

Az egri fürdőben az öltözőterembe vezető folyosó már szinte teljesen elpusztult, de a terem maga megmaradt, a kisebb fülkékkel. Ezek, valamint a gőz folyosói a régebbi képeken azért jobban láthatóak voltak, de az is igaz, hogy úgy a látogatók előtt nem maradhatott volna meg épségben. Így most rácsozat fedi, ez biztosítja a védelmét, hogy még sokáig épségben megmaradhasson az utókornak. A fényképen így sokkal kevésbé látható, hiszen az objektív nem tud úgy szelektálni ahogy a szemünk. Így szerencsém van mindenkinek bemutatni aki erre jár, hogyan is nézett ki a védőrács nélkül. A séta alkalmával még védőrácsok nem voltak, így még eredeti látványt nyújtott a fürdő a sétálóknak.




Jelenleg így figyelhetjük meg a fürdő maradványait. Sokat láthatunk így is.