Egri csillagok

A regény keletkezése

Az előadást az Egri csillag fesztivál alkalmával rendezték meg az Egri Vár Dobó-bástyájának rendezvénytermében. Úgy vélem ebben az évben elég sokszor fogok erre járni. Előzetesben elmondom, hogy a múlt hónap végén beléptem az Egri Vár Barátai körbe. Két okból is tettem ezt. Az egyik, nekem tetsző bemutató programokat hirdettek meg, s ha már egri vagyok, akkor illik ismernem a városomat valamint annak történetét(most nagyon lokálpatrióta lettem!). A másik, hogy egyszeri belépési díj megfizetésével, annyiszor mehetek a várba, ahányszor csak akarok. Vannak olyan kiállítások, amelyek megtekintéséért nem kell fizetnem. Sőt lesznek olyanok is, amelyekért ugyan normál körülmények között, még így is fizetni kellene, de… Mivel szerveznek a kör tagjainak csoportos tárlatvezetést, így ha jól gondolom ettől is mentesülök. Ilyen belépőjegyárak mellett azért ez nem megvetendő. Azért ehhez az is kell, hogy érdekeljen a dolog. Márpedig, ha az olvasóimnak szeretnék néha napján valami érdekességgel is szolgálni, akkor persze, hogy érdekel.

Ennyi bevezetés után csak neki kellene kezdeni. Az előadást Szalainé Király Júlia tartotta, korábban vele jártuk végig a Gárdonyi házat is. Köszönet az új ismeretekért.

Sokan úgy gondolják, ha már Gárdonyi itt lakott a vár mögött, akkor egyértelműen kínálkozott a téma a regényéhez. Mielőtt ide költözött alkotói közeget keresett, itt Egerben meg is találta, ebben a magányos házban. Kezdetben csak a ma írói házként bemutatott épület volt az övé.

Aztán megvásárolta a mellette, mögötte lévő telkeket is, így majdnem egy falut hozott létre a városban. Nagyon sok könyvet vásárolt, aminek egy része ma is ott található a házában. Még egy érdekesség, aztán már tényleg a regényről írok. A történelem-, és nyelvtudomány mellett természettudós is volt. Ő fedezett fel kertjében egy olyan pókot, amit addig még nem írt le a természettudomány, még Herman Ottó is elismerte. Ez volt a hatszemű csonka pók. Bocsánat a kalandozásért, de ezeket szerintem jó, ha tudja róla az aki szeretné megismerni.

Most már tényleg a regény. Gárdonyit soha nem a helyszínek ihlették írásra, sokkal inkább személyek cselekedetei. Ez alkalommal is így történt, mint ahogy a Láthatatlan ember regényét Attila legendája, az Isten rabjai-t pedig Szent Margit legendája hívta életre. Ebben az esetben Bornemissza Gergely élete volt a kiindulás. Fiainak mesélt a várban Bornemissza Gergelyről. A gyerekei pedig sok kérdést tettek fel, ő pedig alaposan utánajárt a válaszoknak, s egyre jobban megismerte a deák, a későbbi várkapitány életét, így már elkezdődhetett az írás is. A könyv eredeti kéziratában az első cím is ez: Bornemissza Gergely élete. Aztán ahogy jutott előre a főhős életében úgy változott a cím először Hold és csillagok-ra, majd Egri csillagok-ra. Itt úgy gondolom a város mai szavakkal idézve városmarketingért köszönetet mondhat Gárdonyi Gézának, mert hiába az egri vitézek fényes diadala, ha nem lenne mellette az Egri csillagok, méghozzá ezzel a címmel, akkor talán városunk sem lenne ennyire ismert országon belül és kívül is.

Gárdonyi a regények írása előtt mindig alaposan körbejárta a témát, legtöbbször felkereste a helyszíneket is – Európában nagyon sokfelé járt – így járt a Mecsekben (Bornemissza Pécsett született), meglátogatta az isztambuli Héttornyot, ahol Bornemissza halála előtt raboskodott, így aztán szépen kialakultak a regény helyszínei. A regényhez a legtöbb alapot Tinódi Lantos Sebestyén, Summáját írom Eger várának szolgáltatta. A várat is alaposan felfedezte, holott ez abban az időben eléggé nehézkes lehetett, mert a vár igen romos állapotban volt. Az 1702-es várrombolási hullám és a következő évek eseményei után nem védte semmi a falakat, az építőanyagot sokszor innen vitték a város házaihoz. A másik forrás az érseki pincerendszer volt, ahonnan építőanyaghoz juthattak az emberek.  A vár egy részét a Zárkándy és a Sándor bástya között az Eger – Szilvásváradi vasút építésekor 1908-ban el kellett bontani. Ma is a vár keleti részén (a képen láthatóan) a váron belül megy a napi – racionalizálás miatt megmaradt – két vonatpár. Így már egy kicsit világosabb, miért is volt olyan nehéz elképzelni hogyan nézett ki a török korban a végvár. Ráadásul a török ostrom utáni felújítást végző Baldigara olasz építő terveiből is csak 3 maradt meg, s valószínűleg pont az tűnt el, ami szerint a rekonstrukciót végezték. Azért a korabeli leírások alapján az alaprajzot úgy kellett elképzelni, mintha egy teknősbéka lenne dél felé néző fejjel. Úgy vélem ezen nehézségek ellenére figyelemre méltó mű keletkezett az író tollából. Kötelező olvasmánynak lehet egy mai gyermek számára már nem igazán megfelelő, de mindenképpen példát mutat a helytállásból, s hogyan is kell szívvel, lélekkel kiállni egy ügy mellett.

Érdekes látni a kéziratát, a lapokat soha nem írta végig, mindig volt a szélén hely a javítások számára. Másik dolog, amit folyamatosan követett, hogy mindig volt vele cédula, még éjszaka az éjjeli szekrényén is, mert ha eszébe jutott valami azonnal felírta, nehogy a feledés homályába vesszen a gondolat.

Az előadáson a végén kezünkbe vehettünk egy rajzot, hogy az ő korabeli elképzelése alapján hogyan is nézhetett ki a vár, majd ez alapján tettünk egy sétát a Föld-bástyától majdnem a székesegyház romjáig.

Az előadás után még gyorsan körbenéztem az Egri Csillag borbemutatón is, amit a Gótikus Palota előtti téren rendeztek be egri és Eger környéki borászok részvételével. Látni a képen, hogy az időjárás nem fogadta kegyeibe a látogatókat. Nekem sem volt kedvem kóstolni a "hideg" borocskát. Melegen jobban esett volna. Ráadásul megbeszéltük a barátnémmal, megyünk este a Csík zenekar koncertjére, na gondoltam akkor majd kóstolunk. Aztán estére annyira elromlott az idő, hogy nem volt kedvünk kidugni az orrunkat, még a Csík zenekar meg egy pohár bor kedvéért sem, így maradtunk a meleg lakásban, s ott kóstoltunk egy pohárkát az Egri csillag borból.