2011. augusztus 18., csütörtök

EKF Varázstorony

EKF Varázstorony

Ha már befejeztük itt a nézelődést menjünk át a keleti terembe, amiben ma „varázslatos” eszközök hozzák a látogatókhoz közelebb a fizikát. Itt mindenki kézzel fogható közelségből ismerkedhet meg alapvető fizikai jelenségekkel.

Van itt például Van de Graff-féle szalaggenerátor(szikrainduktor). Ez kis feszültséget alakít át nagyfeszültséggé, működése hasonló mint a transzformátoré. Ezzel kapcsolatban van egy középiskolai történetem. Volt fizikatanárunk behozta az órára ezt a szalaggenerátort, hogy bemutassa működését. Elindult a generátor, amihez közelíteni kellett volna egy szigetelt végű vezető pálcát, hogy a kisülés megtörténhessen. A másik keze azonban valamilyen oknál fogva közelebb került a generátor gömbfejéhez és így bőrön keresztül sikerült a kisülés. Tanárunk mindent eldobott és egy megfelelő hangjelenség kiadása után igen gyorsan hátraugrott, arról nem is beszélve, hogy a haja szála jelentősen elkezdett meredezni, s úgy is maradt jó ideig.
Ez azonban csak egy érdekesség volt, meg lehet itt figyelni légpárnás asztalt, ahol nem súrlódik a korong, így ujjal megpöccintve rögtön a másik oldalon találjuk. Bemutatják a Bermuda-háromszög rejtélyének egyik lehetséges megoldását is a Bermuda hengerben. E szerint a tengerfenéken zajló vulkanikus tevékenységnek köszönhetően sok gáz képződik, így a víz sűrűsége lecsökken s a hajó elmerülhet. A hengerben lévő hajó nem süllyed el, mert nem telik meg vízzel, hanem vissza felemelkedik.

Jó „játék” a gondolkodó golyósor is, amelynek a lényege, hogy amennyi golyót ütköztetünk az egyik oldalon a másik oldalon is annyi golyó fog kilendülni. Nagyon keveset soroltam fel még, de hogy ki ne maradjon az optikai törvényszerűségeket bemutató tükörsarok is az érdekességek közé tartozik, említsük még meg a hőlégballon működésének bemutatását. Aki bővebben érdeklődik, hogy milyen eszközök találhatóak a Varázstoronyban, azoknak ideteszek egy linket, ahol tovább tanulmányozhatják a körülöttünk lévő világ csodáit.

A varázsterem egyik felében kapott helyet a mini Planetárium is. Pillanatok alatt a csillagok között találjuk magunkat és megismerkedünk a Naprendszer érdekességeivel. Megismerhetjük csillagok mozgását méghozzá úgy, hogy könnyen bele is szédülhetünk.

Kiltáts a teraszról
Miután kicsodálkoztuk magunkat a Varázsteremben, s megszédült a fejünk a Planetáriumban lépdeljünk tovább felfelé, míg fel nem érünk a 8 emeleti teraszra. A terasz közepén egy téglaépület helyezkedik el, amit ha körbejárunk madártávlatból figyelhetjük az épületeket, megnézhetjük merre is jártunk idáig, vagy ha itt kezdtük a várossal az ismerkedést, akkor mit is nézhetünk még meg a továbbiakban. Egy magasságban vagyunk a Bazilika timpanonjával. De nem fejeztük azért még itt be a látogatást, hiszen még hátra volt a Camera Obscura. Itt most visszautalok a blogom elejére, ami tulajdonképpen itt kezdődött el.

Hogy mi a története? Egerben a Lokálpatrióta Egylet most 2011-ben 4. éve szervez Városi sétát Egri séták egrieknek címmel. 2008-ban egy alkalommal a Csillagászati Múzeumot tekintettük meg, s útközben kiléptünk a teraszra. Körbefényképeztem a várost. Én pedig a „61-esek ide” topikban nagy mesélő vagyok, mert szinte minden ilyenről beszámolok a társaknak. Ők aztán azt írták nekem, hogy jó lenne, ha egy helyen összefoglalva láthatnák. Utána következő évben találkozót szerveztünk a városban. Nekem rejtett célom az is volt, hogy amikor közösen felmegyünk a teraszra, akkor „felmérést” végzek, ki mennyire ismerte meg a várost a blogból. Aztán ebből nem lett semmi, mert ugyan már ½ 2-től bent voltunk a főiskolán, de ott a sok néznivaló között a teraszra alig jutott idő.

A történet után tovább egy kicsit az ismerkedéssel. A Camera Obscurához még egy emeletet kell mennünk. Amíg várakozunk a tulajdonképpeni sötétkamrára, addig megnézhetjük az ablak alatt passage távcsövet, ami mellett eredetileg csillagászati óra állt, ami hol eltűnt hol megkerült, de 1929-ben valójában nyoma veszett.

Camera Obscura, ilyet láthatunk.

A Camera Obscura egyszerű optikai eszköz, amelyet a viktoriánus korban a tengerparton a turisták szórakoztatására használtak. Tudomásommal az egri a kontinens legrégebben működő panorámavetítő-rendszere. Hell Miksa a Líceum lakóinak és a püspök vendégeinek szórakoztatására tervezte, csillagászati funkciója soha nem volt. Alkotórésze egy csapóajtóval ellátott fémhenger, amelynek belsejében síktükör és sík-domború lencse van. Az egész szerkezet működése nem más mint tükör, lencse, vetítővászon és sötétkamra együttese. A fogaskerék forgatja körbe a lencsét és a tükröt, így szinte 360 fokos panorámában gyönyörködhetünk. Természetesen legszebb képet napsütéses időben csodálhatunk meg. Nekünk a találkozón sikerült, de amikor nyáron voltam fent, akkor éppen esős napot fogtunk ki vendégekkel és sajnos ezt sem lehetett teljes szépségében megcsodálni.

1 megjegyzés:

  1. Ezt a kísérletezős részét én is szerettem a fizikának. Főleg ha nem engem csapott meg az áram. :) Ámbár sokszor csiszoltunk töltést az iskolai székekbe is és a körmünkkel sütöttük ki, ugrattuk a szikrát.
    Érdekes ez a "Camera", eddig nem is hallottam felőle. Nálad mindig lehet tanulni.

    VálaszTörlés