2017. december 25., hétfő

Karácsonyi fények Egerben



Régen nem mutattam képeket az adventi fényekről Egerben. Most volt egy délutánon kis időm, amikor körbejártam nagyjából a várost. 




A Bazilika szinte egész évben ki van világítva, de az oldalánál az utak kereszteződésében álló lámpaoszlopon csak ilyenkor advent idején gyúlnak fel a fények.


Ebben az évben ez volt az újdonság. Este kivilágításban, a másik képen pedig napközben, amikor legalább az is látszik, hogy ez Kálvin ház és a Centrum közötti Gárdonyi téren van elhelyezve. Ideális helyszín volt nagyon sok embernek, hogy szelfit készítsenek ezzel a háttérben. 


Betlehem a Gárdonyi téren.


Végvári vitézek tere háttérben a kivilágított Dobó bástyával.


Végvári vitézek terén a patak partjára levezető lépcsőkön az egri és Eger környéki óvodákba, általános iskolákba járó gyerekek számára felállított fenyőfák, amelyre kiakaszthatják az általuk készített karácsonyi dekorációkat. 



Egriek kedvenc találkozóhelye a Szenátor-ház Adventi sátra, ahol mindenféle karácsonyi finomságot lehet kapni a forralt bortól kezdve a sült gesztenyén át, a csokis banánig.


Fénygömb
Karácsonyi fenyőpompa


Most pedig természetesen a Dobó tér. Eger központi tere a most már hagyományos fénygömbbel, amelynek a belsejében le lehet ülni, kicsit pihenni a sok nézelődés közepette egy pohár forralt borral a kézben. Aztán a feldíszített fenyőfa, az elmaradhatatlan elárusító házikók és a Polgármesteri hivatal feldíszített homlokzata.



Jégpalotát hirdeti a kapu a polgármesteri hivatal előtt. Ha belépünk a földszinti előtérbe, bal kéz felé látjuk a Mézesváros kiállítás darabjait, jobbra pedig a pályázatra készült gyerekrajzokat. Ha itt továbbmegyünk, akkor a nemrég épült üvegterembe jutunk - ezt most Jégpalotának nevezték el -, ahol a gyerekeknek szerveztek különféle kreatív foglalkozásokat



Mézesváros részlete a kiállításon.


Érsek utca ünnepi díszben









Érseki palota és udvara. Ebben az évben először itt is voltak házikók, amelyekben hasonlóan lehetett vásárolni, mint a Dobó téren.



Széchenyi utca az elmaradhatatlan felirattal, amellyel én is boldog ünnepeket kívánok!


 Az egyetem dísztermének erkélye fénydíszben



Fényfonalak összessége a Kossuth Lajos utca fáin, amivel ez a hely mindenki szívébe belopja magát, aki karácsony előtt erre jár.

2017. november 19., vasárnap

Török fürdők a városban - Valide Szultána fürdő

Évekkel ezelőtt egy városi séta keretében jártam a mai Tinódi Sebestyén téren a Valide szultana Török Fürdő romjai között. Akkor még valóban csak romok voltak, s a nagyközönség számára nem is volt látogatható. A romok védőtető alatt bújtak meg, az utcáról csupán egy tábla jelezte, hogy mit rejt a palatető.Tábla ma is van, csak egy kicsit más lett, már idegen nyelven is ki van írva, mit láthatunk itt, ha belépünk..




A városban több fürdő is épült a sok éves török uralom alatt. A  török fürdő kétféle lehetett. Az egyik a hévizes fürdő "ilidzsa" a másik pedig a gőzfürdő "hamam". Egerben mindkettőből volt, a történeti források szerint összesen 4. A hévizes fürdő a mai napon is üzemel, a Reumakórház mellett, s nem egy reumás betegnek hoz enyhülést, vagy akár gyógyulást, ha időszakosan is. A másik pedig a gőzfürdő volt - tisztasági fürdő - ahol gőzzel fűtötték föl a levegőt a kellemes fürdési hőmérsékletre.
Ebből található a városban a  Tinódi Lantos Sebestyénről elnevezett téren.
Először a nevéről: Valide szultana fürdője. Ez lefordítva szultán nagyasszonyt jelent, amely oszmán címet a szultán anyja viselt. Ő volt az uralkodó fia után a legfontosabb személy volt a birodalomban, egyben fia háremének legfőbb ura. Tehát róla kapta nevét a fürdő. A fürdő a város visszafoglalása után rövid ideig még mint fürdő működött. Utána viszont többek között raktárként és koldusok menedékeként is  üzemelt, s a 19. sz. közepén bontották le. A XX. században aztán újra kezdődtek a feltárások, amely aztán hosszan elhúzódott. Végül 1984-ben fejeződött be Gerő Győző és Fodor Lajos munkájával.
A törökfürdő, törökül hamam az arab és török területen elterjedt közfürdők neve az iszlám egészségkultúra fontos része. A Korán előírásai szerint a hívők csak folyóvizet használhattak a tisztálkodáshoz. Ezért nem volt a fürdőkben kád, illetve medence. Viszont sok csobogó kútból jó sokat lehetett találni. A klasszikus török fürdő három részből állt. Ezek voltak az öltözőterem, az átmeneti helyiség és a forró fürdőterem. A külső térből egy folyosó vezetett be az öltözőterembe, ahol a vendégek megszabadulhattak az utcai ruháiktól. 

A fürdő légjáratai amelyek a megfelelő
 hőmérsékletet adták.
Boltíves fürdőkamrák/régi kép












Mai állapot, immár tetőtartó gerendák nélkül
Az iszlám vallás fontos szerepet ad a test megtisztításának. A vallási előírások szerint Allah-hoz fordulás előtt rituálisan meg kell mosakodni. A Korán szerint egyébként is fontos a test tisztán tartása. Ebben bizony jóval a keresztény vallású világ előtt jártak, hiszen már a 12-13. századtól kezdve alkalmazták ezt, amikor a nyugati világban még bőven dívott a paróka, a testet nehéz ruhák fedték, amibe nem volt egyszerű felöltözni. A szultáni udvarnak, vagy magasabb rangú tisztviselőknek külön fürdőjük volt, de a köznép számára is építettek ilyen létesítményeket, hiszen ők nem engedhettek meg maguknak saját házi fürdőt. Ez azonban nemcsak a tisztálkodás helye volt, hanem itt szerezték be egymástól az információkat, játszottak, vagy egyszerűen csak pihentek és kényeztették magukat.

Az egri fürdőben az öltözőterembe vezető folyosó már szinte teljesen elpusztult, de a terem maga megmaradt, a kisebb fülkékkel. Ezek, valamint a gőz folyosói a régebbi képeken azért jobban láthatóak voltak, de az is igaz, hogy úgy a látogatók előtt nem maradhatott volna meg épségben. Így most rácsozat fedi, ez biztosítja a védelmét, hogy még sokáig épségben megmaradhasson az utókornak. A fényképen így sokkal kevésbé látható, hiszen az objektív nem tud úgy szelektálni ahogy a szemünk. Így szerencsém van mindenkinek bemutatni aki erre jár, hogyan is nézett ki a védőrács nélkül. A séta alkalmával még védőrácsok nem voltak, így még eredeti látványt nyújtott a fürdő a sétálóknak.




Jelenleg így figyelhetjük meg a fürdő maradványait. Sokat láthatunk így is.


2017. november 12., vasárnap

Török fürdők a városban

Megtaláltam a jegyzeteimet amit még majdnem 10 éve készítettem az előadáson. Fodor László régész tartott egy ismertetőt az egri török fürdőkről. Így most én is kiegészítem egy kicsit, hogy pontosabbak lettek az ismereteim, s nemcsak az emlékezetemre hagyatkozom. Újra át fogom nézni a Valide szultána fürdőről készített bejegyzésemet is, s ha kell akkor módosítom benne az ismeretet.


Valide szultána fürdő ismertetője, s az a palatető, amivel befedték.

 A városban 2 török fürdő van jelenleg. Az egyik - a Valide szultána fürdő, amit már az egyik korábbi bejegyzésemben is említettem, most mint műemlék szerepel a város életében. A másikat azonban ma használják a város lakói, s az ide látogató gyógyulni vágyó vendégek. Erről majd később regélek egy kicsit bővebben.

Török fürdő - köszönet a képért a Minden ami Eger blognak

Eger városának ma is egyik fő vonzereje a meleg gyógyvíz, ami már régen jellemzi a települést. Talán - egyes feltételezések szerint - még a város létrejöttét is ennek köszönhetjük, ugyanis a mostani Hotel Eger építése során előkerültek olyan szórvány régészeti leletek amelyek egy neolit kori településre utalhatnak. 
A hiteles források csak a középkortól emlékeznek meg az itteni vizekről. Estei Hipolit egri püspök egyik vendége már leírta, hogy az itt eltöltött téli idő nem unalmas téli időtöltés, hanem lehet vadászni vízi madarakra, mivel a "meleg" víz itt soha nem fagy be. Később Bakócz Tamás egri püspök is utalt arra, hogy valamiféle fürdőház is állt a meleg vizek mellett. A XVI. századtól azonban már sok adat van arról, hogy gyakran éltek a fürdőzéssel a püspökök, de a várbeli katonák is.
Az egri fürdőkultúra a török hódoltság alatt alakult ki, erről szintén kimerítőbben fogok beszélni a későbbiekben.